A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 11. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben H. V. ügyvezető (F. Kft.) bejelentő bejelentése alapján hivatalból indult eljárás. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot. Az eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A megállapított tényállás:
A F. Kft. gazdasági társaság 2023. január 27-én rendkívüli taggyűlést tartott. A taggyűlésen H. T. tagot, aki egyben az ügyvezető társa is H. V.-nak, az eljárás alá vont ügyvéd képviselte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a taggyűlés megnyitása előtt kérte a bejelentőt, hogy az ügyvédi meghatalmazására rögzítse annak átvételének tényét és időpontját, valamint azt írja alá. A bejelentő a kérésnek több alkalommal is eleget tett, de az általa írt átvételt és az aláírást nem tartotta megfelelőnek az eljárás alá vont ügyvéd és ezt követően többször emelt hangon hívta fel a dátum és aláírás ismételt megtételére. Ezen közben az eljárás alá vont ügyvéd az „írja le normálisan”, valamint „le tudja írni” kifejezések kioktató stílusában szólította fel a bejelentőt.
Mivel a bejelentő írásának a módja a többszöri leírását követően sem felelt meg az eljárás alá vont ügyvéd számára, a bejelentő a taggyűlést megkezdte, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd folyamatosan és egyre hangosabban kifejtett álláspontjával kívánta akadályozni, majd a taggyűlést bohóckodásnak minősítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben igazoló jelentést terjesztett elő, és csatolta az ügyre vonatkozó releváns iratokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy a magatartása és a fellépése szándékos volt a körben és a tekintetben, hogy a csatolt hangfelvételen nyomának kellett az eseményeknek lennie. Az emelkedett hangon felül semmi sértő nem volt abban, amit előadott.
A felvételen nyoma kellett mindennek lennie, hogy szabálytalan volt a taggyűlés, nem volt levezető elnök választva. Az eljárás alá vont ügyvéd elmondása szerint ezzel tudta egyedül igazolni, hogy a taggyűlés félrevezetésre, az azon hozott határozatok hamis felhasználásra kerülhettek volna. Előadta, hogy csak a változásbejegyzési kérelem benyújtását követően van mód törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére.
Minderre tekintettel nyomatékkal kellett figyelembe vennie annak lehetőségét, hogy bejelentő visszaél az okiratokkal. Ezzel tudta csak megakadályozni, hogy egy újabb jogellenes cselekmény az ügyfele kárára végbemenjen. Az ügyfél érdekében emelte fel a hangját, és mindent csak az ügyfele érdekében tett.
A tárgyaláson mindkét hangfelvétel meghallgatásra került.
A tárgyaláson továbbá tanúként meghallgatásra került H. T., az eljárás alávont ügyvéd ügyfele, aki a gazdasági társaság egyik tagja és ügyvezetője. A tanú eladta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ő megbízása alapján járt el és teljes mértékben meg van elégedve a munkájával és az eljárásával.
A bejelentő szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A tárgyaláson a fegyelmi biztos végindítványában az eljárást kezdeményező határozatban rögzített tényállást a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján változatlanul fenntartotta. Megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem egyeztethető össze az ügyvédi hivatáshoz elvárt normákkal. Az ügyvédi etikai szabályzat egyértelmű, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd nem tartott be. Ennek bizonyítéka a két a hangfelvétel.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd terhére. Fegyelmi büntetésül pénzbírság kiszabását indítványozta, továbbá indítványozta az átalányköltségek viselésére történő kötelezését.
Az eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatában előadta, hogy fenntartja a korábban írásban és szóban előadott nyilatkozatait. Mindent az ügyfele érdekében tett, így tudta csak a célját elérni, munkájával az ügyfele elégedett.
A fegyelmi tanács döntése:
Az Üttv. 107. § a) pontja kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 1. § (5) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 13.5. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit hasonló magatartásra ösztönzi.
Jelen esetben megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd közgyűlésen tanúsított magatartása nem egyeztethető össze az ügyvédi hivatás hagyományinak megfelelő magatartási normákkal, nevezetesen azzal, hogy olyan hangnemmel lép fel, amellyel nem adja meg a kellő tiszteletet és megbecsülést az eljárás résztvevőinek. A fenti cselekménye az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősül, ezért a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését megállapította.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy „a cél szentesíti az eszközt” elv nem lehet az ügyvédi működés alapja, az ügyfél érdekének feltétlen érvényesítése nem eredményezheti azt, hogy az ügyvéd figyelmen kívül hagyja az ügyvédi etika szabályait. Megjegyzi továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás alatt is végig figyelmen kívül hagyta a rendreutasító figyelmeztetéseket és folyamatosan beleszólt a tanács tagjainak és a fegyelmi biztos mondataiba.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. október 31. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 181.)