A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 25. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd három rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
350.000 Ft, azaz Háromszázötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben K. J. bejelentő 2023. március 7. napján érkezett bejelentése alapján hivatalból indult eljárás. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2023. március 16. napján hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot. Az eljáró fegyelmi biztos 2023. július 10. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A megállapított tényállás:
A bejelentő 2022. április 21. napján megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a hatóságok előtt képviselje a névazonosság és a névváltozás megállapítása érdekében, valamint a társadalombiztosítás előtt is képviselje a megbízás felvételét megelőző két évre vonatkozóan meg nem fizetett társadalombiztosítási járulékok tárgyában. A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd részére a megbízó 1500 EUR-t fizetett meg készpénzben, amelyről elismervényt, illetőleg számlát nem kapott.
2022. július 1-jén az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletében a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz fordult és tájékoztatást kért a bejelentő egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatairól.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján 2022. augusztus 16. napján levelet intézett a NAV-hoz is, melyben kérte, hogy az egészségbiztosítási járulék összegét állapítsa meg, és a megfizetés módjáról és lehetőségéről adjon tájékoztatást.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megkeresett szervektől érkezett választ nem küldte meg a bejelentőnek.
A bejelentő több e-mail üzenetben is tájékoztatást kért az eljárás alá vont ügyvédtől, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd egyetlen alkalommal, 2023. január 3. napján válaszolt, azonban ekkor sem küldte meg a bejelentő által kért adatokat, hanem csupán az iránt érdeklődött, hogy Magyarországon van-e.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő többszöri kérése ellenére sem küldte meg a bejelentőnek az általa kért iratokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben rövid igazoló jelentést terjesztett elő, csatolta az egészségbiztosítási ügyben keletkezett iratokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson fegyelmi felelősségét teljes mértékben, a fegyelmi biztos által megjelölt 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség vonatkozásban elismerte. Előadta, hogy az átvett 1.500 EUR-t teljes egészében vissza kívánja fizetni a bejelentőnek. A NAV előtti eljárásra átvett 35.000 Ft összeget nem, mert történt tényleges eljárás és munkavégzés a részéről.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A tárgyaláson a fegyelmi biztos végindítványában az eljárást kezdeményező határozatban rögzített tényállást és minősítést változatlanul fenntartotta. Álláspontja szerint három rendbeli [i) a névazonosság és a névváltozás megállapítása ügyében kapott megbízásban foglaltakat nem teljesítette; ii) az átvett munkadíjról nem adott számlát; iii) elmulasztotta ügyfelét tájékoztatni az ügyek állásáról] szándékos fegyelmi vétség állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd terhére. Fegyelmi büntetésül pénzbírság kiszabását indítványozta, továbbá indítványozta az átalányköltségek viselésére történő kötelezését.
Az eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatában előadta, hogy fenntartja a korábbi nyilatkozatát, a felelősségét elismeri.
A fegyelmi tanács döntése:
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás (2022. augusztus) elkövetési időpontjában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
A (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontja rendelkezései szerint:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 5.10. pontja alapján az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. § (1) bekezdése értelmében: az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
Jelen esetben megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a névazonosság és a névváltozás megállapítása ügyében kapott megbízásban foglaltakat nem teljesítette; az átvett munkadíjról nem adott számlát; továbbá elmulasztotta ügyfelét tájékoztatni az ügyek állásáról. A fenti cselekményei az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősül, ezért a Fegyelmi Tanács 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését megállapította.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel – figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára – a rendelkező rész szerint állapította meg.
A büntetés kiszabása körében súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben több hasonló fegyelmi eljárás van jelenleg is folyamatban, amely nyomatékos súllyal értékelendő.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd teljes körű beismerését. Szintén enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ígértetett tett az 1.500 EUR munkadíj bejelentőnek történő visszafizetésére, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd magánéleti problémáit.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. október 28. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 191.)