A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 28. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft (azaz háromszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 2 (kettő) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
S. B. A.-né bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2023. május 24. napján érkezett levelében az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2023. június 5. napján az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte és felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratait 8 napon belül köteles, az észrevételeit pedig jogosult elektronikus úton a kamarának megküldeni.
A bejelentő a 2023. június 8-án kelt és a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett levelében a bejelentésében foglaltak alátámasztására további iratot csatolt, amelyet a fegyelmi biztos a 2023. június 12-én kelt irata mellékleteként megküldött az eljárás alá vont ügyvédnek 8 napon belüli nyilatkozattételre.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. június 12-én kelt irataiban észrevételeket terjesztett elő és az előadását alátámasztó iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként 2023. augusztus 24-én fegyelmi eljárást kezdeményezett, álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről a fegyelmi biztost tájékoztatta, egyben kérte, hogy az indítványát 8 napon belül tegye meg.
A megállapított tényállás:
A Budapest, .... hrsz. alatt nyilvántartott, természetben a Budapest, ... sz. alatt kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 1248 nm alapterületű ingatlan (továbbiakban ingatlan) 2/8 hányadban a bejelentő, 3/8–3/8 hányadban a bejelentő lányai, M.-S. A. és S. K. Á. tulajdonát képezi, amely hányadokból 1/8–1/8 hányadokat a bejelentő holtig tartó haszonélvezeti joga terheli. Az ingatlanon egy 4 lakásos épület és egy gépkocsi tároló található.
2022. december 1. és 2022. december 6. napja között M.-S. A. e-mail útján több alkalommal megküldött egy „MINTA_Hasznalat_megosztasi_szerződés” elnevezésű csatolmányt a bejelentőnek és S. K. Á.- nak, azt kezdeményezve, hogy a tulajdonostársak kössenek egymással az ingatlanra használati megállapodást.
2022. december 6. napján M.-S. A. email-ben megkereste közeli jó barátját és volt iskolai osztálytársát, az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ingatlanra vonatkozó használati megállapodással és egy hozzájáruló nyilatkozattal kérje a segítségét állami támogatás igénybevételéhez. Az eljárás alá vont ügyvéd a részére is megküldött szerződésmintát módosította és még 2022. december 6. napján visszaküldte M.-S. A. részére, jelezte, hogy 40.000 Ft munkadíjat számítana fel, kérte, hogy az ellenjegyzés megfelelő időpontjáról a felek tájékoztassák. M.-S. A. 2022. december 7-én megküldte a bejelentő és S. K. Á. személyi okmányainak másolatát az eljárás alá vont ügyvédnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd által a M.-S. A. részére elküldött utolsó irat-tervezeten a feltüntetett keltezés és az ellenjegyzés időpontja 2022. december 8. napja volt.
A megküldött tervezetet M.-S. A. kinyomtatta és 2022. december 8-án reggel a bejelentővel és a testvérével, S. K. Á.-vel a lakásukon aláíratta és még aznap délelőtt átadta az eljárás alá vont ügyvédnek a felek által aláírt „Szerződés közös tulajdonban lévő ingatlan használatának megosztásáról” elnevezésű okiratokat (továbbiakban Szerződés), aki azokat ellenjegyezte. A felek által aláírt és az eljárás alá vont ügyvéd által ellenjegyzett szerződés kelte és ellenjegyzésének időpontja 2022. január 1. napja volt.
2022. december 22-én S. K. Á. e-mail-ben jelezte az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a felek által aláírt és ellenjegyzett szerződésből sem ő, sem a bejelentő példányt nem kapott.
2022. december 23-án S. K. Á. e-mail-ben arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy időközben M.-S. A.-tól kapott egy példányt a szerződésből és észlelte, hogy a szerződés kelte és ellenjegyzésének dátuma 2022. január 1., amely elkerülte az aláíráskor a figyelmét és kérte a hiba kijavítását.
2022. december 23-i válaszában az eljárás alá vont ügyvéd azt írta S. K. Á.-nak, hogy a hibát ő is csak most vette észre, nem tudja, mi történhetett, de részéről nincs akadálya a szerződés felbontásának és a helyes dátummal történő ismételt aláírásának. Felajánlotta, hogy akár aznap is tudja a feleket fogadni az irodájában, kérte az időpont tekintetében a visszajelzést. A felek visszajelzésének hiányában azonban a hiba orvoslására nem került sor.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a 2023. augusztus 24-i fegyelmi eljárást kezdeményező és a 2023. szeptember 6-i végindítványát tartalmazó határozatában kifejtett álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy
– a „Szerződés közös tulajdonban ingatlan használatának megosztásáról” elnevezésű okirat (továbbiakban Szerződés) ellenjegyzését megelőzően nem győződött meg arról, hogy az okiratban foglaltak a felek akaratának megfelelne,
– a Szerződést úgy ellenjegyezte, hogy azt a felek nem előtte írták alá,
– a Szerződésben megjelölt felek azonosítását nem végezte el,
– a Szerződés és az ellenjegyzés dátuma tekintetében valótlan tartalmú okiratot látott el ellenjegyzésével,
megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdésében és a 44. § (1) bekezdésében valamint az ÜESZ 2.4. pontjában foglaltakat és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és középmértékhez közeli pénzbírság kiszabását kérte és az eljárás költségeinek megtérítésre kötelezése mellett.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd az előterjesztett beadványaiban a ténybeli és fegyelmi felelősségét is elismerő nyilatkozatokat tett, előadta, hogy az ügy a számára rendkívüli tanulsággal bírt és őszinte megbánását fejezte ki. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy ellene 2006 óta fegyelmi eljárás nem volt, a hiba reparálását azonnal felajánlotta, az általa szerkesztett megállapodás marginális jelentőségű, a megbízók és közötte több évtizedes kapcsolat miatt a család kényelmét előtérbe helyezve tekintett el az előtte történő aláírástól.
A fegyelmi tanács döntése:
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem győződött meg a felek akaratáról, a Szerződést úgy ellenjegyezte, hogy azt a felek nem előtte írták alá, a felek azonosítását nem végezte el, a Szerződés és az ellenjegyzés dátuma tekintetében valótlan tartalmú okiratot látott el ellenjegyzésével, megszegte az alábbi szabályokat:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése alapján az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.4. pontja alapján: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Különös tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd tényfeltáró és fegyelmi felelősségét is elismerő nyilatkozatára a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakkal egyezően azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzés szabályainak megsértésével megszegte a fent hivatkozott rendelkezéseket, amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § a) pontja és a 109. § (1) bekezdése alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembe vételével.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd eddig tanúsított kifogástalan fegyelmi előéletét, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi hatósággal késlekedés nélkül együttműködött, a ténybeli és felelősségét is elismerő, feltáró és megbánó nyilatkozatait, továbbá azt, hogy a tette következményeinek felismerése után azonnal felajánlotta a helyzet rendezését, amelyre válasz hiányában nem került sor.
Enyhítő körülményként a fegyelmi tanács nem vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvédnek az ügylet marginális jelentőségével kapcsolatos hivatkozását, valamint azt sem, hogy a család kíméletét célzó okból tekintett el az előtte történő aláírástól, annál is inkább, mivel egy használati megállapodás – függetlenül annak felhasználási céljától – nem tekinthető marginális jelentőségűnek és az Üttv. 44. § (1) bekezdése d) pontjának az alkalmazása közeli jó ismerősök, barátok közötti jogügyletnél is kötelező.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi vétség kiemelkedő tárgyi súlyát, nevezetesen azt, hogy a fegyelmi vétség okirati ellenjegyzéssel összefüggésben valósult meg. A fegyelmi tanács hangsúlyozni kívánja, hogy az okirati ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályszegés mindenkor kiemelkedő tárgyi súllyal bír, tekintettel arra, hogy az ellenjegyzés olyan ügyvédi privilégium, amelynek megóvása, megőrzése minden ügyvéd kötelessége.
Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd nem csupán a bejelentő, hanem minden ügyvédi tevékenységet végző személy érdekét megsértette, veszélyeztetve hivatásrendünk működését. Az ügyvédi működés alapvető feltétele az ügyfél, a jogkereső közönség, a hatóságok és a jogalkotás ügyvédségbe vetett bizalma. Az ügyvédi tevékenység nem gyakorolható úgy, hogy annak minden mozzanatát ne hatná át a hivatásrendbe vetett bizalom tudata és felelőssége.
A fegyelmi tanács a fentiekre is tekintettel döntött úgy, hogy a rendelkező részben megjelölt összegű pénzbírság fegyelmi büntetés áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával, azzal azonban, hogy az enyhítő körülmények miatt a pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére lehetőséget látott, figyelemmel az Üttv. 111. § (1) bekezdésében foglaltakra is. A fegyelmi tanács a felfüggesztés időtartamát – igazodva az elkövetett cselekmény tárgyi súlyához – 2 (kettő) évben határozta meg.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét az Üttv. 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható (jelen esetben a költség vonatkozásában végrehajtható) fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. október 27. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 204.)