A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a Pécsett 2023. október 31. napján megtartott tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos, fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft (kettőszázezer forint) összegű
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 (harminc) napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi
A fegyelmi eljárás alapját (...) 2022. december 5. napján kelt beadványa képezte, melyben előadta, hogy 2022.június 14. napján végrendelet elkészítésére adott megbízást (...) részére, mely okiratot még aznap aláírtak, azok azonban nem lettek beadva, nincs fent a VONY-ban sem.
A fentieken túl két különböző megbízást is adott, melyekben nem történt intézkedés, annak ellenére, hogy tanúk előtt fizetett munkadíjat. Előadta, hogy augusztus óta több tucat telefonos egyeztetést követően sem sikerült találkozót összehoznia, (...) folyamatosan, kitérő válaszokkal tologatta maga előtt a találkozót. Az eltelt 3 hónapban pedig nem sikerült pótolni a hiányosságokat. Előadta, hogy a bejelentéssel egyidejűleg a (...) Rendőrkapitányságon feljelentést is tett.
Felhívásra előadta, hogy az elkészült szerződésből nem kapott példányt, a másik két ügyben fénymásolásra kerültek az iratai. A 230.000 Ft munkadíjat készpénzben fizette ki, számlát nem kapott .
Vezető fegyelmi biztos a Pécsett a 2023. január 3. napján kelt B. 50/2022. sz. határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéddel szemben, mert álláspontja szerint a bejelentésben írt tevékenység a fegyelmi felelősség gyanúját alapozza meg.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
(...)
A fentieken túlmenően személyi körülményeiről az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozni nem kívánt.
A lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy (...) megszerkesztette és ellenjegyezte (...) 2022. június 22. napján kelt végrendeletét, azzal, hogy annak egy példányát eljáró ügyvéd megküldi a Magyar Ügyvédi Kamara végrendeleti nyilvántartási szolgálata részére.
Megállapítható, hogy bejelentő, úgyis mint végrendelkező ugyanezen napon írásban nyilatkozott, hogy a végintézkedés letétbe helyezésének ténye a VONY-ba bejegyzésre kerüljön. Eljárás alá vont ügyvéd a végrendelet kamara részére történő megküldését elmulasztotta, így a VONY rendszerben annak bejegyzésére nem került sor.
Eljárás alá vont ügyvéd – az előzetes vizsgálatot elrendelő határozat átvételét (2022.01.03.) követően – 2022.január 10. napján megküldte a kérelmet a Magyar Ügyvédi Kamara Titkársága részére. A MÜK által emailban megküldött felhívásban foglaltak szerint friss dátumú, géppel kitöltött, ügyféllel aláíratott és ügyvéd által ellenjegyzett kiegészítő nyilatkozat benyújtása vált szükségessé, mert a szabályzatban szereplő 3 munkanapnál több telt el a végrendelet kelte és a postára adás között. A fentiek miatt eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt kereste fel, azonban ő a megkeresésére nem válaszolt, és a nyilatkozatot sem írta alá.
A bejelentésben szereplő egyéb megbízással kapcsolatos mulasztást a fegyelmi tanács nem állapított meg.
A fegyelmi tanács a fenti tényállást a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján állapította meg.
(...) eljárás alá vont ügyvéd észrevételében előadta, hogy 2008–2009-ben ismerte meg bejelentő (...), aki részére több megbízást is teljesített. Így ismerte meg (...), aki több ingatlan adásvétel során is érintett volt.
A bejelentésben foglaltakra vonatkozóan előadta továbbá, hogy 2022 nyarán (...) tájékoztatta, hogy több ingatlanvagyon, valamint egyéb vagyontárgyak kerültek a (...) bejelentő tulajdonába. (...) előadta, hogy közte és (...) közötti kapcsolat rendkívül jó, a gyermek az édesapával tartja a kapcsolatot, és arra az elhatározásra jutottak, hogy (...) esetleges bekövetkező halála esetére végrendelkezni kíván annak érdekében, hogy édesapja örököljön, szemben a törvényes öröklés rendjével, melynek értelmében (...) mellett (...) is örökölne.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy többszöri egyeztetést, a végrendelet szövegében történő módosítást követően készült el a végleges végrendelet, mely megfelelt a bejelentő elvásárlásainak. 2022.06.22. napján került aláírásra, miután annak szövege felolvasásra került és melynek tartalmát (...) megbízó leellenőrizte.
Az aláírás először a végrendelkező részéről, majd a tanúk részéről történt, végül pedig eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte azt. A végrendelet négy egyező példányban készült, 2 pld a végrendelkezőnek került kiadásra, melyből egy példányt magánál tartott, egy példányt pedig átadott (...) részére, egy példány borítékolásra került a VONY-ban történő elhelyezés céljából, míg egy példány nála, mint ellenjegyző ügyvédnél maradt. A megbízás is ugyanezen a napon került aláírásra, majd a megállapított ügyvédi munkadíj is megfizetésre került.
Eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a végrendelet megküldése a kamara részére a VONY rendszerbe történt rögzítés céljából nem történt meg, emlékezete szerint az eljárási díj meg nem fizetése miatt.
Előadta, hogy (...) panasz bejelentésének átvételét követően a végrendeletet megküldte a Magyar Ügyvédi Kamara részére, melyre azt a választ kapta, hogy friss dátumú, géppel kitöltött, ügyféllel aláíratott és ügyvéd által ellenjegyzett kiegészítő nyilatkozat benyújtása vált szükségessé, mert a szabályzatban szereplő 3 munkanapnál több telt el a végrendelet kelte és a postára adás között.
A fentiek miatt eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt kereste fel, azonban ő a megkeresésére nem válaszolt, és a nyilatkozatot sem írta alá. Csatolta az e-mail levélváltást, melyet (...) kapott, valamint csatolta a (...) részére megküldött e-mail levelet. Előadta, hogy (...) bejelentőtől az általa megküldött nyilatkozat aláírását kérte, nem pedig a végrendelet ismételt aláírását. Előadta, hogy a tárgybeli eljárásban (...) volt az ügyfele, nem pedig (...). Előadta, hogy (...) más eljárásra, képviseletre vonatkozóan meghatalmazást nem adott a részére, korábbi ügyből fakadó sérelmei is szóba kerültek a levelezésben.
Előadta, hogy a bejelentés szerint a bejelentő több tucat alkalommal kereste őt augusztusban, álláspontja szerint ez az állítás nem igaz, hiszen bejelentő telefonszámát nem tudta, nem ismerte. Amikor az ügyvédi kamara részéről megkapta a felhívást, akkor is a facebook-on keresztül tudta őt megkeresni. Előadta, hogy a végrendelet elkészítésén túl más ügyben a bejelentőtől meghatalmazást nem kapott, őt más ügyben nem képviselte, értelmezhetetlen számára, hogy a végrendelet nem aktív, plusz lehetőségként lett tájékoztatva a VONY-ról, azonban az aláírást követően a végrendeletét tőle átvette.
Előadta, hogy a 2023.01.17. napjáig a bejelentő a részére megküldött levelekre nem reagált, a szükséges nyilatkozatot sem írta alá, így a VONY-ba történő elhelyezése a végrendeletnek valószínűleg meghiúsul. Kérte az előzetes vizsgálat megszüntetését, észrevételéhez csatolta a végrendeletet, a tényállást, a nyilatkozat elnevezésű iratot, a kiegészítő nyilatkozat aláíratlan példányát, a Magyar Ügyvédi Kamara titkársága részére megküldött e-mail levelet, valamint (...) történő elektronikus levelezés másolatát.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd korábbi nyilatkozatait fenntartotta, melyet azzal egészített ki, hogy (...) több alkalommal kereste, hogy a végrendelet VONY-ba való elhelyezésének a költségét fizesse meg, ennek (...) nem tett eleget. Ugyancsak nem tett eleget a januári megkeresésnek, hogy a nyilatkozatot aláírja.
Előadta továbbá, hogy (...) bejelentésére vele szemben büntető eljárás indult, mely azonban megszüntetésre került.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott, hogy arra vonatkozóan, hogy a végrendelet benyújtására nyitva álló idő alatt kereste ügyfelét a nyilvántartási díj megfizetése miatt, bizonyíték nem áll rendelkezésre.
A bizonyítási eljárás lefolytatását követően a vezető fegyelmi biztos végindítványában – a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakkal egyezően – indítványozta, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy elmulasztotta a végintézkedés letétbe helyezésének a tényét a VONY-ba benyújtani megsértette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, így eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Mindezekre tekintettel vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírságot szabjon ki, annak megállapításánál vegye figyelembe, hogy (...) szemben már több fegyelmi eljárás is pénzbírság kiszabásával zárult. Ezen túlmenően pedig kötelezze az eljárás során felmerült költségek megfizetésére.
Eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos indítványának elutasítását, másodlagos indítványként méltányos büntetés kiszabását kérte.
A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos indítványát alaposnak ítélte meg, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bizonyítottnak látta a fegyelmi vétség elkövetését.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy elmulasztotta a végintézkedés letétbe helyezésének a tényét a VONY-ba benyújtani, megsértette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Ezért eljárás alá vont ügyvéd ezen tevékenységével 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége korábban már (...)) alkalommal megállapításra került.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Záradék: A döntés 2024.01.08. napján emelkedett jogerőre.